2017. július 4., kedd

Hogyan válasszunk ajtórácsot?, alkatreszokosan

Hogyan válasszunk megfelelő ajtórácsot?

A reklámújságok és szórócédulák hírdetéseit böngészve rendkívül nagy árkülömbségeket figyelhetünk meg. Feltesszük magunknak a kérdést, vajon mitől van ez a nagy eltérés és melyiket válasszuk? Mint mindíg, most is csak azt tudom mondani, hogy látatlanul csak a számok függvényében nem szabad dönteni, mert így nem tudjuk, hogy mit kapunk a pénzünkért. Rácsajtót zárral együtt már 38000 Ft-ért ablakrácsot pedig 8000 Ft/m2-ért is lehet kapni. De jó az nekünk?

A zárak minősége nem mindegy

vízszerelő és fűtésszerelő Budapest, teherautó bérlés budapest, karikagyűrű, autó alkatrészokosan,zárcsere Budapest,lakásdekoráció

vízszerelő és fűtésszerelő budapest kisteherautoberles.co.huteherautó bérlés kisteherautoberles.co.hu kisteherautó bérlés

csótányirtás, autóalkatrész, vízszerelő darázsirtás, autó alkatrész, fűtésszerelő vízszerelő és teherautó bérlés kisteherautoberles truck rental alkatreszokosan.hu

fatumjewels eljegyzési gyűrű gyémánt

eurostar feeder bot vízszerelő és fűtésszerelő Budapest, teherautó bérlés budapest, eljegyzési gyűrű, autóalaktrész,zárcsere Budapest,lakásdekoráció

soszarjavitas zárcsere Budapest

Designfurdoszoba Lakásdekoráció vízszerelő és fűtésszerelő Budapest, teherautó bérlés budapest, karikagyűrű, autó alkatrészokosan,zárcsere Budapest,lakásdekoráció



Nem mindegy, hogy 2000 Ft-os 700-as kéttollú zár van az ajtónkban, aminek kevesebb mint száz darab a variációs lehetőségeinek a száma és így akár két darab dróttal is nyitható vagy pedig kétezer forint értékben építenek be vagyonvédelmi eszközként nyilvántartott zárakat illetve betéteket. Így már ott tartunk, hogy 18000 Ft-tal olcsóbb az ajtó, de vajon így jó lesz nekünk?

A másik nagyon dolog, amin spórolni lehet, az ajtó anyagának minősége.
A MABISZ előírásait figyelembe véve min. 12-es kör vagy négyzetacélból szabad csak az osztásokat készíteni, 100mm x 300mm-es osztásmezővel. Ami ettől eltér, azokat a rácsszerkezeteket áttételes vágóval könnyedén szétvágják és így a biztosító sem fogadja el mint vagyonvédelmi eszközt. A biztosítási szerződésbe bele foglalják ezeket, tehát érdemes tájékozódni, hogy ne fizessünk feleslegesen. Az ajtórács szerkezetek gyártói gyakran félrevezetik a laikus megrendelőt, hogy a 10-es négyzetvas megfelel a Biztosítói előírásoknak, mivel az átlóban 12 millimétert eléri. Ez igaz, ám, de a rácsot nem átlóban, hanem lapjánál vágják át, ahol csak 10 mm-es, és a kárszakértő is csak ezt veszi figyelembe amikor betörtek. A leggyakoribb esetben a gyártók 2 db sima faajtóba való lemez diópántot használnak, pedig kötelező a 3 db zsanér ráadásul sokkal erősebb hegesztett vasajtóra való zsanér is kapható, persze sokkal drágábban. Nagyon gyakran találkozunk olyan rácsszerkezetekkel, amelyek csak egy oldalról vannak meghegesztve, ami gyengíti a rácsot, viszont aki készíti, időt tud vele megspórolni és mint tudjuk az idő pénz.

 Ajtórács

Kovácsolt vas jelegű ajtórács

A kovácsolás a legrégebbi módszer, a fémek hajlékonyságának alakítására,  már a bronzkorból is maradtak fenn erre utaló leletek. Kovácsoláskor a fémet általában két szerszám, alakító felületei között, nyomással illetőleg ütésekkel formálják. Alakíthatják a fémet meleg állapotban, hidegen vagy fél-melegen. A kovácsolás közben az eredeti durva szövetszerkezetet finomabbá teszi, a megfelelően megválasztott technológiával a szálelrendeződés a majdani igénybevételhez igazodva alakítható úgy, hogy javuljanak a darab tulajdonságai mechanikailag. A kovácsdarabok minősége az alakítás után hőkezeléssel még jobban alakítható. A kovácsolás történhet kézzel vagy géppel, utóbbi lehet szabadalakító vagy süllyesztékes.

A kézi kovácsolás alatt azt a műveletet értjük, amikor a munkadarabot kovácsüllőn vagy kovácssatuban, kézi kalapáccsal vagy egyéb segédeszközök segítségével alakítják át.
Évszázadokon keresztül így készítették el a kéziszerszámokat, a háztartási és a gazdasági eszközöket a szegtől kezdve a kanapékon át, a fegyvereket és a páncélokat, valamint a dísztárgyakat is.
Ez az eljárás a gépi kovácsolás nagy léptekben való terjedése ellenére mai napig fennmaradt, például a patkolókovácsok (lókovácsok) és a művészi termékeket előállító díszműkovácsok esetében is.
A kovács szakmából fejlődött ki a lakatos szakma.

2017. június 28., szerda

A fűtésszerelés csatlakoztatásáról

A fűtésszerelés csatlakoztatásáról mit kell tudni

Kazánra való csatlakoztatás

A vegyestüzelésű kazánok környezetében elő szokott fordulni, hogy jóval magasabb a hőmérséklet mint a polibutilén olvadáspontja ezért ilyen esetekben nem szabad a kazánra közvetlenül Hep2O csővel csatlakoztatnunk.
A kazántól számított első 2-3 méteres szakaszt ajánlott vörösrézcsővel összeszerelni.
A vörösrézcsőre való csatlakoztatás rendkívül egyszerű, gyors, és nem utolsó sorban költséghatékony, ugyanis olcsó.
Ezt a megoldás azért is nagyon javasolt, mert az első métereken helyezkednek el az elzáró szelepek szivattyúk amiket célszerűbb merev csőre csatlakoztatni.


Radiátorokra való csatlakoztatás

Többféle megoldást tudunk javasolni:
1. Használjuk a Hep2O rendszer radiátorszelepeit. (HX71 és HX73)
2. ½”-os belső menetes „idegen” radiátor szelepekre csatlakozhatunk a krómozott egyik végén menetes bekötőcsővel. (KM15)
3. ¾”-os külső menettel rendelkező radiátorszelepekre csatlakozhatunk az RCS jelű csatlakozókkal.
4. Giacomini szelepek esetén a Giacomini R 179A jelzésű csatlakozóval tudunk átmenetet kialakítani.
5. A csatlakozást szerelhetjük rézcső segítségével is. Ilyenkor a falban vagy az aljzatbetonban a Hep2O cső végére egy 15-ös könyököt (HD5/15) teszünk aminek a 15-ös végébe beletoljuk a rézcsövet amivel bármilyen radiátor szelepre tudunk csatlakozni.
6. Ritkán fordulhat elő az amikor golyóscsapot helyeznek a radiátorra, ebben az esetben a Réz-Hep2O adapterekkel tudunk a golyósszelepre csatlakozni.


Padlófűtésszerelés
Az osztókra való rácsatlakoztatást a vízszerelésnél leírt módon tudjuk kialakítani.

Csőszigetelések, padlófűtés kialakítása, védőcső használat fűtésszerelésben

Csőszigetelések
A Hep2O cső alapanyagának hőtágulása kicsi és rossz hővezetésű polibutilén.
A fenti tulajdonságok miatt a csövet filcezés valamint szigetelőcső használata nélkül tudjuk falba helyezni.
A szerelésnél figyeljünk oda a mechanikai sérülések kerülésére.
Ha épületen kívüli szerelésről van szó, csőszigetelő héj használata javallott, különösen fagyveszélyes és napsütéses területeken.
Aljzatbetonban elvezetett csöveknél figyelni kell arra, hogy a beton jó hővezető és ha egymás mellé közel helyezzük a hideg és meleg víz vezetékeket akkor hőátadódás miatt vízmelegedés léphet fel a hidegvíz vezetékben.

SZERELÉSI TANÁCSOK
A csatlakozások összeszerelése
Vízszerelés
A csaptelepekre valamint a sarokszelepekre való csatlakozást az egyes (HX6/16) és a kétágú, átvezetett (HX6/16/2) falikorongokkal is meg tudjuk oldani.
Egymást követő csaptelepek esetén javasolt a kétágú falikorongot alkalmazni, így a szerelés során megtakaríthatunk több „T” idomot. Az átvezetett falikorongokat célszerű 45o-kal elforgatni és a csövet hullámvonalban helyezni.
Minden más szerelvényekre (vízszűrők, vízóra, nyomáscsökkentők) a külső illetve belső menetes Réz-Hep2O adapterekkel csatlakoztassunk. (HX28, ill. HX29).
Ha közvetlenül toldó, vagy könyök idomok valamelyik végén menetet kell használnunk, akkor réz adaptert kell a megfelelő műanyag idomba bele csatlakoztatni.
Osztóval kialakított vízvezetékszerelésnél alkalmazhatunk akár szelepes vagy pedig szelepnélküli osztókat. A csatlakozás a Hep2O sapkával ellátott osztóknál azonnal kivitelezhető.
Minden más rendszerű osztókra Réz-Hep2O adapterekkel (HX28, HX29) vagy roppantógyűrűs csatlakozókkal tudunk szerelni. (RCS). Az utóbbiakkal csak ¾”-os külső menetű osztókra.

Védőcső alkalmazása
Védőcsövet a mechanikai sérülésektől való elkerülésére, szigetelésre és a csőnek a betonban való kismértékű mozgásának biztosítása céljából alkalmazunk.
Mindezen kívül még a cső kihúzhatóságával is szokták a védőcső használatát indokolni.

A Hep2O csövek használatakor a védőcső felhasználásáról az ÉMI ÉTE/T1/996 számú szakvéleménye ad útmutatást.
Eszerint védőcső használata ajánlott ha a csövet közvetlenül bele az aljzatbetonba tesszük.
Ha a csövet az aljzatbeton alatti hőszigetelésben helyezzük akkor a védőcső használata kihagyható, ha a mechanikai sérüléseket más módon is meg tudjuk akadályozni.
A 15-ös és a 16-os csövekhez a 23 mm belső átmérőjű védőcsövet (VCS25) a 20-as 22-es csövekhez pedig a 30 mm belső átmérőjű (VCS32) védőcsövet javallott használni.

Padlófűtésről néhány szóban
A padlófűtési csövek hajlítási sugara 8d, ez korlátozza a fektetés sűrűséget ha a csövet nem spirálisan fektetjük.
Javasoljuk a 2,5 centiméteres betonfedést és a határoló falaktól való eldiletálást.
A 16-os átmérővel rendelkező csőből nem célszerű 100 méteresnél hosszabb kört kialakítani.
Betonvashálóra rögzítésnél ne használjunk fém kötöződrótot, inkább javasoljuk a műanyag kábelkötöző használatát.
Nyomáspróba
A megszerelt Hep2O rendszeren nyomáspróbát kell ellenőrizni. A nyomáspróba értékének a 15 bar–t cszokták javasolni, és időtartama 24 óra.
Sapkák, gyűrűzetek és dugók
Szeretnénk arra felhívni a figyelmet, hogy 2001-ben kerültek forgalomba a kombigyűrűs idomok és ezekben az idomokban új gyűrűzet található.
Az ilyen típusú idomokban lévő „O” gyűrű mérete nem egyezik meg a régi típusú idomokban található „O” gyűrű méreteivel.
Az új kombigyűrűs idomokba a HX51 kódszámú gyűrűt kell beletenni.
Az idomok sapkája is eltérő, az új idomokat felül kúpos sapkával szerelik.

A régi fogasgyűrűs 15-ös és 16-os idomoknál kivitelezhető az, hogy a sapka és a gyűrűzet kicserélésével 16-os idomból 15-ös idomot csináljunk.
Ebben az esetben a 16-os idomba régi típusú 15-ös „O” gyűrűt (HX50/15) és távtartó gyűrűt (HX55/15) kell helyeznünk, a fogasgyűrűt nem kell kicserélnünk, a 16-os sapka helyett pedig sík tetejű régi 15-ös sapkát kell felcsavarnunk.
Így készítünk 15-16-os könyök. (HD5/1516)
15-ös idomból nem lehet 16-os idomot készíteni!

Dugó használata
Kapcsolat: fogasgyűrűs idomokba a nemesacélból készült dugót (HX40) alkalmazzuk.
A dugót az alábbiak szerint kell elhelyezni:
1. Csavarjuk le a záró sapkát.
2. Vegyük ki a gumigyűrűt az idomból.
3. A gumigyűrűt húzzuk rá a dugó peremére.
4. A gumigyűrűvel ellátott dugót a gumigyűrűvel az idom belseje felé visszahelyezzük az idomba és visszacsavarjuk a sapkát.
A kombigyűrűs idomoknál a zöld színű műanyag dugót (HX44) használjuk. (ld. alsó fotók)
A dugót az alábbiak szerint kell elhelyezni:
1. Lecsavarjuk a zárósapkát.
2. Kivesszük a kombigyűrűt.
3. Az idomba nyomjuk be a dugót úgy, hogy az áthaladjon az „O” gyűrűn és a zárt része a felirattal kifelé legyen.
4. Csavarjuk vissza a Hep2O zárósapkát.
A fent leírtak alapján elkészített minden dugózás nyomásbíró, és a dugó a kiszerelés után újrahasznosítható.
Idomok betonba helyezése
A Hep2O idomokat az alábbiak szerint célszerű betonba használni:
Az idomokat rugalmas ágyazatba kell belehelyezni, ez által biztosítjuk a betonban a csőnek az idomban való mozgolódását, a kötés flexibilitását.
Az idomokat ajánlott vastagon filcszalaggal betekerni vagy szálas hőszigetelő anyagba ágyazni.


2017. június 22., csütörtök

A fűtésszerelés története 2. rész

A Fűtésszerelés története 2. rész


A rézcsövek köthetők oldható valamint oldhatatlan kötésekkel egyaránt. Oldható kötéseket (menetes, roppantógyűrűs) akkor alkalmazunk, ha egy későbbi időpontban a kötést oldani kell, mint például szivattyúknál, csaptelepeknél vagy hőcserélőknél, amikor azokat javítani vagy pedig karbantartani kell. Más egyéb esetekben oldhatatlan kötéseket alkalmazunk, a fűtéstechnikában ezek a lágy- és keményforrasztás, présidomos és a gyors csatlakozós kötés.

Kapilláris forrasztás

A forrasztás egy termikus eljárási módszer, olyan fajta anyagok kötésére, amelynek során olvasztással a forraszanyag folyékony fázisa keletkezik. A fűtésszerelés kötendő alapanyag (esetünket tekintve a réz, a vörösöntvény vagy sárgaréz) olvadáspontját a hőmérséklet ebben az esetben nem éri el. Mihelyt a folyékony forraszanyag a forrasztási résbe kerül, a réz és a forraszanyag atomjai helyet cserélnek egymással (diffúzió).

A kötendő rézfelület átmeneti tartományában így olyan ötvözeti réteg alakul ki, amelynek a szilárdsága nagyobb, mint a forraszanyagé. A cső és az ahhoz illeszkedő forrasztható idom egymásba tolva, rendkívül szűk, kapilláris rést képez. Ha mind a kettőt folyadékba merítjük, a folyadék a nehézségi erő ellenében a résbe felfelé szívódik, ezt nevezik kapilláris hatásnak, és csak akkor alakul ki, ha a rés megfelelően szűk.

fűtésszerelés


A lágy és keményforrasztás hőmérséklet tartománya

A kemény és lágyforrasztás módszer megkülönböztetése a munkahőmérséklet alapján történik.
A munkahőmérséklet az a hőmérséklet, amikor a felhasznált forraszanyag megfolyik, bevonja a felületet és köt. Miután a felhasznált forraszanyagnál, eltérő elemekből álló ötvözetekről van szó, a forraszanyag olvadáspont tartománnyal rendelkezik, vagyis a tiszta fémekkel ellentétben nincs meghatározott olvadáspontja. A munkahőmérséklet a forraszanyag felső olvadáspontjának közelében van. A keményforrasztásnál a munkahőmérséklet 450°C fölött (általában 630°C és 890°C között, lágyforrasztásnál 450°C alatt (220°C -250°C) helyezkedik el.

Eltérő munka hőmérsékletekkel a forrasztott kötés különböző mechanikai tulajdonságokkal fog rendelkezni. A kemény forrasztott kötés nagyobb nyírószilárdságot fog okozni fűtésszerelés során, és magasabb üzemi hőmérsékletet tesz lehetővé, mint a lágyforrasztott kötés. A kemény és félkemény rézcsövek minden esetben elvesztik keményforrasztás során szilárd tulajdonságuk egy részét, miután a magas munkahőmérséklet közben kilágyulnak.

Az épületgépészet területén a forraszanyag olvadási tartományát és biztonsági tényezőt figyelembe véve 110°C a felső határ: a szállítandó közeg hőmérsékletének ezen értéke alatt forraszthatunk lágyan, felette minden esetben a keményforrasztási folyamat ajánlott.

A legsűrűbben alkalmazott lágyforraszok az MSZ EN ISO 3677:1999 szerint gyártott Sn97Cu3 (olvadási tartománya 230°C-250°C) és az Sn97Ag3 (olvadási tartománya 221°C-230°C). A keményforraszok (MSZ EN ISO 17672:2010 szerint) lehetnek ezüsttartalmúak (Ag134, Ag244, Ag145) ill. foszfortartalmúak (CuP179, CuP279). Foszfortartalmú forraszanyag és réz-réz forrasztásnál nem szükséges folyósítószert használni.

A folyósítószer azt a célt szolgálja, hogy oxigénmentes forrasztási felületet kapjunk, és a forrasztási folyamat alatt ezt tartsuk is meg. Ennek segítségével a forrasztás hőmérsékletén a forraszanyag befutja a forrasztási felületet, folyékonnyá válik, és az anyag így megköt. Ahhoz, hogy a rézcső belső felülete is bevonódjon, a forrasztási felületet fémfényesre kell tisztítani. A mechanikus tisztítás mindig szükséges, azonban nem elég, mert a forrasztási folyamat során a levegő oxigéntartalma miatt az oxidréteg újraképződik. Ennek elkerülése érdekében használják a folyósítószert.

A présidomos kötés

A présidomos kötést lágy, félkemény és kemény csöveknél  is mind alkalmazhatjuk. Egy teljes idomsorozat áll rendelkezésre a rézcsövek kötésére a 12-től 108 mm-ig terjedő átmérőtartományban. A idomok rézből vagy pedig vörösöntvényből készülnek, csatlakozó idomként menetes végű présidomok kaphatók. A kereskedelemben különböző présidom rendszereket forgalmaznak, amelyek kontúrjaik alakja szerint különböztethetők meg, és figyelni kell a megfelelő présszerszám alkalmazására. A fűtésszerelésben a fekete O-gyűrűvel ellátott idomot használjuk, amely tartósan terhelhető 110°C hőmérsékletig valamint 16 bar nyomásig, hő- és öregedésálló, ellenálló a mechanikai terheléssel szemben.

A fűtésszerelésre vonatkozó legfontosabb szabályok

Fűtés esetén 1mm alatti falvastagság is megengedhető (pl. 15×0,8mm), sőt élvonalbeli európai csőgyártók kínálatában már megjelent a vékonyfalú (0,3-0,5mm), lágy (R220) külső felületén műanyag bevonattal ellátott, tekercsben (akár 100m) kapható legújabb típusú rézcső, amely rendkívül jól hajlítható, gyorsan, présidomokkal szerelhető. Fűtési területen egyaránt alkalmazható radiátorbekötésre és felületfűtésekre is.

Rézcsövek felületfűtési alkalmazásra

Szigorúan ügyelni kell a csövek hőszigetelésére. Ez utólagosan is elvégezhető a szigetelés felhelyezésével, illetve előreszigetelt rézcsövek alkalmazásával. Az előreszigetelt rézcsőnek előnye, hogy kisebb külső átmérővel tudja elérni ugyanazt a szigetelőhatást. A tervező valamint a szerelő egyaránt gondosan kell, hogy kiegyenlítse a hőtágulásokat. Ez előregyártott kompenzátorok beépítésével, ill. az irányváltásokban is történhet. Fűtés esetén egyáltalán nincs folyási szabály. Zárt rendszer esetébena rézcső és pl. az acélradiátor szabadon összeépíthető (átmeneti fémből pl. bronzból készült csatlakozóval). Az acél korróziója ilyen esetben azért nem lép fel, mert a vízben minimális a szabad oxigén jelenléte. Vakolat illetve padló alatti szerelésnél nagyon  ajánlott műanyag bevonatos rézcsövet használni. A bevonat megvédi a rézcsövet a korrozív vakolattól, és bizonyos hőtágulást is engedélyez fog.

Fűtésszerelés Budapest, Fűtésszerelés menete Budapest

Fűtésszerelés Budapest Első rész


Fűtésszerelés története:éveken át minőségben bizonyított szabványosított rendszer

A réz az egy alapvető és egyetlen olyan anyag, amit mai napig alkalmaznak a csőszerelés folyamatán, évezredek óta megbízhatóan rendelkezésünkre bocsájtja a vizet amely minden családnak nagyon fontos volt. Első köztudott használata egészen i.e. 2750-ig nyúlik vissza, amikor is Egyiptomban, egy folyó mellett elhelyezkedő templomban használtak a rezet vízelvezetésre. A római korból fent maradt réz csővezeték rendszerek ép részei a mai napig megtalálhatóak Pompeiben és Herculaneumban, azokban a városokban, amiket a Vezúv kitörése pusztított el időszámításunk előtt.

A huszadik század elején már a réz, a fűtési és vízellátási rendszerekben elsőosztályú anyaggá vált, a színvonal mércéjét pedig olyan magasra tette, hogy a versenytárs anyagok csak alig tudták megközelíteni ezt a minőséget. A réz rendkívüli megbízhatóságáról , minőségéről sok évtizeden keresztül, a rézcsővel felszerelt európai otthonok milliói tettek tanúbizonyságot, és így joggal kiáltották ki legjobb csőanyagnak a fűtésszerelésben.

fűtésszerelés budapesten
Fűtésszerelés Budapest


Az épületgépészeti rézcsövek alkalmazását valamint annak gyártási folyamatának feltételeit Magyarországon is ugyanaz az európai szabvány szabályozza, mégpedig az MSZ EN 1057:2006+A1 Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, kör szelvényű rézcsövek vízhez és gázhoz, egészségügyi és fűtési alkalmazásra” című csőszabvány.

Eme szabvány szerint gyártott csövek és a megfelelő szabvány (MSZ EN 1254-1, -7) szerinti idomok gyártótól függetlenül alkalmazhatóak a fűtésszerelés során. Ezek egymással csereszabatosak, és így az anyagválasztás kritériumai leegyszerűsödnek, az anyagok a kereskedelmi forgalomba hozatala egyszerűbben kivitelezhető, és évtizedek múlva is lehetőség lesz a meglévő rendszer átalakítására, kibővítésére.

Néhol a gyártónként eltérő méretű, valamint anyagminőségű, kötéstípusú versenytárs anyagoknál azonban probléma lehet, hiszen ki az aki garantálja, hogy az adott gyártó évtizedek múltán is jelen lesz a piacon akkori termékeivel? A rézcső és fittinggyártók igen!

Rézcsövek tekercsben MSZ EN 1057:2006+A1 szabvány szerint

A rézcsővel felszerelt fűtési rendszerek tulajdonságai

A rézcsövek pozitív tulajdonságai a fűtéstechnika területén is egyértelműen megfigyelhetőek. Több évtizedre szóló, kipróbált megbízhatóság, korrózióállóság a főbb ismérvei, a csövek nem öregszenek, tulajdonságuk idővel nem változik. Mivel a csövek anyaguknál fogva homogén (tiszta réz), és nem rétegelt, nem lép fel az anyaghatárok mentén feszültség (pl. a eltérő hőtágulási együtthatók miatt), így ebből kifolyólag sem károsodhat az anyag. A csövek jól bírják a magas hőmérsékletet, ellenállnak a szabályzás esetleges hibájából adódó hirtelen hőmérséklet ingadozásnak is, várható élettartamukat ez a legkevésbé sem befolyásolja. A műanyagcsövek esetében a maximális hőmérsékletet minden esetben adottak, ha termék az ettől magasabb hőmérsékletre veszíthet az élettartamából.

Állékonyságuknak, kis falvastagságuknak és az alacsony hőtágulásuknak köszönhetően a rézcsövek falon kívül is szerelhetők, ezért esztétikusak, és kis helyigényű a rendszer. A rézcső teljes mértékben oxigéndiffúzió-mentes, és az is marad örökre! A csövek falán az oxigén nem tud a rendszerbe diffundálni, így a kazán acélköpenye vagy az osztó-gyűjtő a korrózió mentes.

A kötési módokról

A rézcsövek köthetők oldható valamint oldhatatlan kötésekkel egyaránt. Oldható kötéseket (menetes, roppantógyűrűs) akkor alkalmazunk, ha egy későbbi időpontban a kötést oldani kell, mint például szivattyúknál, csaptelepeknél vagy hőcserélőknél, amikor azokat javítani vagy pedig karbantartani kell. Más egyéb esetekben oldhatatlan kötéseket alkalmazunk, a fűtéstechnikában ezek a lágy- és keményforrasztás, présidomos és a gyors csatlakozós kötés.
Fűtésszerelés Budapest folytatás